A tanulási folyamat 3 részre osztható :

• a megértésre
• a megjegyzésre
• és a felidézésre.

Egyértelmű, hogy csak azt tudjuk tartósan megjegyezni, elraktározni és bármikor felidézni, amit értünk.Fontos ezt tisztázni, mert sokan még ma is a magolással, a szó szerinti memorizálással teszik egyenlővé a megtanulást. Különösen így gondolják ezt vers esetén, vagy olyan szövegnél, szövegrésznél, amit kiemeltek, vastag vagy dőlt betűvel szedtek a könyvben.
Nos, az ilyen esetekben is nagyon fontos a szöveg megértése, a szavak, mondatok, verssorok jelentésének felfogása, annak értelmezése, hogy miről szól az adott  szöveg. Legegyszerűbben úgy ellenőrizhetjük, hogy tényleg értjük-e, amit olvasunk vagy mondunk, ha megpróbáljuk a saját szavainkkal elmondani az olvasottak, hallottak tartalmát. Csak ezután következhet a memorizálás: az anyag szó szerinti megtanulása.

Természetesen értenünk kell azt a szöveget is, amit nem szó szerint kell megtanulnunk.
Itt az a veszély áll fenn, hogy ha érthetőnek tartjuk az olvasott szöveget, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy tudjuk is azt, amit olvasunk. Ezt is úgy kerülhetjükki, ha egy adott mennyiség elolvasása után megpróbáljuk összefoglalni vagy leírni annak a lényegét, amit elolvastunk. Így bizonyosságot szerezhetünk arról, hogy valóban értettük-e az olvasott anyagot, vagy csak úgy gondoltuk.

Gyakran az az elszomorító, idegesítő helyzet áll elő, hogy több oldal vagy bekezdés elolvasása után döbbenünk rá, hogy már régóta nem is emlékszünk rá mit is olvasunk ilyen buzgón. Ilyen esetekben  az történik, hogy az anyag valószínűleg érthető ugyan, de a figyelmünk elkalandozik.

A következő feladatunk a megértett anyag megjegyezése.

Ehhez azt tanácsoljuk, hogy minél több érzékszervi csatorna legyen működésbena tanulás folyamán. Vagyis ne csak nézzük a szöveget, hangosan is olvassuk, és húzzuk alá, emeljük ki a számunkra fontos részeket - így egyszerre lép folyamatba a vizuális, az auditív és a motoros apparátus, ami hatékonyabbá teszi az anyag megjegyzését, rögzítését.

 A motoros apparátust úgy is működtethetjük, ha jegyzetet, vázlatot, " puskát " készítünk magunknak. Sokan így a számonkérés alatt maguk előtt látják az elkészített feljegyzéseket és tulajdonképpen csak „ felolvassák ”azokat. Legtöbben főleg azt jegyzik meg, hogy az adott szöveg, hol helyezkedik el a jegyzetük oldalán. Hatékony lehet az is, ha a különösen fontosnak tartott kulcs-szavakat más színnel írjuk, vagy egy egy szöveget rajzzal próbálunk meg „ megfogalmazni ”. Egy-egy frappáns ábra, szimbólum által még jobban bevésődik az adott, fontos információlényege, mondanivalója az agyunkba.
Jegyzetelési technikák: Eddig keveset írtunk a témáról, pedig érdekes terület. A Cornell módszer ötletes és eredményes jegyzetelési technika; bár több erőfeszítést és előkészítést igényel, mint a hagyományos jegyzetelés. 
 

Használj nagy alakú füzetet vagy A4-es lapokat! Már az előadás előtt oszd fel a füzetet a következőképpen: A lapot vízszintesen oszd ketté úgy, hogy alul legyen egy kb. négy centiméteres sáv. Ez lesz az összegzés oszlop. A felső, nagyobbik részt pedig oszd ketté; bal oldalon legyen a kb. hat centiméteres felidézés-oszlop, a jobb oldalon pedig a vastagabb jegyzet-oszlop. A jobb oldal alsó sarkában lévő négyzetbe az oldalszámot írd, a jegyzet- oszlop tetején lévő vonalra pedig a tantárgy nevét, illetve az előadás időpontját. (Ez jól fog jönni, ha pl. egy dolgozatodban hivatkozni szeretnél egy előadáson hallottakra. 
Előadás után, amilyen hamar csak lehetséges, összegezd a jegyzet oszlopban leírtakat a felidézés - oszlopban! Legyél rövid és tömör! (Lehetőleg a memóriádat használd az összegzés során, de puskázhatsz is, ha elakadnál!)
 
Az ilyen módon elkészített jegyzetet többféleképpen is megtanulhatod, de mindenképpen érdemes időt szakítani arra, hogy a felidézés - oszlop alapján, a jegyzeteidet már letakarva a saját szavaiddal elmondd az anyagot; illetve arra, hogy megírd az összegzés - oszlop tartalmát. Ez a későbbi ismétlést nagyon meg fogja könnyíteni.


Bevonhatjuk a megjegyzés-rögzítés folyamatába a technikát is!
Készítsünk egy frappánshangkazettát a következő módon: vegyük rá a szalagra kedvenc zeneszámainkat és eközben halkan, mondjuk rá erre a szalagra a memorizálandó – a már számunkra  értelmezett,megértett - szöveget. Ezután csak továbra is hallgassuk a kedvenc számainkat a megszokott módon, és koncentráljunk rá. Örömmel tapaszataljuk majd, hogy ahogy rögzültek bennünk azelőtt a kedvenc dalszövegeink úgy, rögzült bennünk az alig hallható szöveg is. Ezt a módszert agykontrollos tréningeken is javasolják.