A szakdolgozatírás egy tortúra. De sajnos ez egy kikerülhetetlen akadály. Mi azonban segítünk neked abban, hogyan készíts el fejfájás nélkül egy igényes, eredményes szakdolgozatot! Csak figyelj!

Most átadjuk neked a szakdolgozatírás „használati utasítását”.  Az itt olvasható tanácsokat  profi szadolgozatírok véleményei alapján állítottuk össze!Ezek garantáltan beváltak, így rengeteg időt és felesleges görcsölést spórolhatsz meg, ha végiolvasod a cikket, és megfogadod a tanácsokat!

Pár jó tipp a szakdolgozat elkészítéséhez:
1. A jó témaválasztás
2. Mi legyen a szakdolgozatod célja? Mik azok a hipotézisek?
3. Hogyan kezdjük el a szakdolgozatírást?
4. Honnan szerezzünk forrásokat? Hogyan kutassunk a megfelelő irodalomért?
5. A szakdolgozat felépítése:
6. Mivel szerezheted meg a bírálók jóindulatát?
7. Apró dolgok,melyek nélkül még sem jöhet létre a dolgozat

1.A jó témaválasztás
A tipikus kétségbeesett kijelentések:
"Alig találok irodalmat a szakdolgozatomhoz!"
"A cég amiől írni szeretnék, nem szolgáltat ki anyagokat a számomra!"
"Nem találok semmit magyarul a szakdolgozati témámról!"
"Rengeteg cégnek írtam, de egyiktől sem kaptam választ!"
-Nem is hinnénk, hányan ütköznek ilyen és ehhez hasonló akadályokba. 

A jó szakdolgozati téma egyik legfontosabb ismertetőjele, hogy van hozzá megfeleő, használható irodalom!
Nagyon sokan találomra választanak a témalistából, vagy a tetszetős cím alapján, ami pedig még nem sokat jelent! Ha egy cégről szeretnél írni, akkor nagyon fontos, hogy már előre ellenőrizd le, hogy a cég biztosan a rendelkezésedre bocsájtja-e a megfelelő adatokat, esetleg lesz e egy kijelölt konzulens személy, aki segít neked ebben.

Milyen céget válassz?
Előny, hogy legyen ott ismerősöd, és hozzáférhess céges dokumentációkhoz. Általános szabály: minél nagyobb egy cég, annál kevsébé segítőkész szakdolgozat ügyben.

Fiktív céget nem minden esetben fogadnak el, de ezt kikerülheted úgy, hogy nem adsz meg cég nevet,mondván, hogy a cégvezető nem engedélyezte!
Fontos a témaválasztásnál az is, hogy a téma mennyire „régi”, elterjedt, ugyanis a rendkívül „új” (pl. virtuális HR) témákról nagy valószínűséggel csak idegen nyelven fogsz találni segédenyagokat!
De természetesen ez ugyanúgy vonatkozik a nem igazán közkedvelt témákra is("mainstream")!

Sokan nem ismerik a különbséget a szakdolgozati téma és a cím között. 
A téma csak egy általános megközelítés, amit a címmel neked pontosítanod kell.
Például, ha a téma célpiaci marketing, akkor neked le kell szűkítened, illetve konkréttá kell tenned mondjuk így: célpiaci marketing a magyar piacon esettanulmányokon keresztül, esetleg célpiaci marketing a Cég kft-nél.

Minden tanszéknek megvannak a saját "divatos" témái, mint pl. a menedzsmentben az üzleti etika és annak új dimenziói, mint pl. az etikai audit. Nem kell mást tenned, csak saját szakterületedre, mint kulcsszóra rákeresni és átfutni azokat az újságcikkeket, amelyekre rálelsz.

Ez az ismeret egyúttal támpontot ad a kutatásra,  vagy továbbgondolásra érdemes területek kereséséhez. Ehhez a Gazdaságtan Tanszék tapasztalt oktatói segítséget adnak. Így elkerülhető, hogy vonzónak tűnő, de már kimerített, sokszor feldolgozott téma kerüljön kiválasztásra. Ha a téma körvonalazódott,  a következőket célszerű végiggondolni a szakdolgozat szerzőjének:

a)Mennyi hasznosítható eredményt ígér a dolgozat?
b)Mennyire aktuális a téma? (Az aktuális nem azonos a divatossal!)
c)Milyen a téma feldolgozottsági foka: van-e irodalma, hozzáférhető-e a szükséges anyag?

2. Mi legyen a szakdolgozatod célja? Mik azok a hipotézisek?
A legelső dolgod, mielőtt elkezded a szakdolgozat írást, hogy hipotéziseket állíts fel, a  már meglévő téma ismeret alapján!
Mi a hipotézis?Ez egy előzetes feltevés, amely a kutatásaid középpontja, és a dolgozat megírása során azért kutatsz, hogy kiderüljön, az a hipotézis igaz, vagy nem igaz.
Hipotéziseket még az előzetes kutatás előtt kell felállítanod, ezért nagyon fontos, hogy legalább minimális szinten tisztában légy a „témáddal”, mert ha egy kicsit sem vagy otthon az adott témakörben, akkor ne várd el magadtól, hogy képes leszel hipotéziseket feleállítani magadnak!

Fontos: A hipotézis nem kérdés! A hipotézis egy állítás.

3. Hogyan kezdjük el a szakdolgozatírást?
A szakdolgozatot megírása előtt alaposan elő kell készülnünk. Nagyon fontos elősször is egy vázlat írása! Ha van egy jó vázlatod, akkor a nehezén máris túl vagy.

Ennek megfelelően ki kell alakítani:

• a dolgozat munkacímét,
• egy mondatban megfogalmazva a dolgozat célját,
• a dolgozat vázlatát,
• a tervezett források jegyzékét
• és a dolgozat elkészítésének ütemtervét.

A dolgozat munkacíme:
Egy dolgozat pontos címét már csak a dolgozatírás végén tudjuk megadni.  De természetesen már ezt megelőzően is adunk neki egy fedő címet! Példa munkacímre: "A multinacionális vállalatok szerepe a világgazdaságban."
Példa egy végleges címre: "Multinacionális vállalatok - vadkapitalisták vagy a világgazdaság motorjai?"

A dolgozat célja:
Fogalmazza meg egy - szigorúan csak egy - mondatban a dolgozat célját!
Ez vezérfonalként fog szolgálni a dolgozat elkészítése során.
Példa: "A dolgozat célja elemezni a multinacionális vállalatok világgazdaságban betöltött szerepét".

A dolgozat vázlata:
A dolgozat bevezetése, avagy a dolgozat célja, és a témaválasztás személyes indíttatása, hipotézisek,  kutatási módszerek rövid összegzése – A vázlat a majd a tényleges szakdolgozati bevezető része lesz kicsit kibővítve, tehát igen hasznos, ha megírod. Néhány iskolában külön vázlati fejezetbe kérik a hipotéziseket, de ha nem, ide érdemes beletenni.

A vázlat célja a dolgozat megfelelő átgondolása és megtervezése. A vázlatnak tartalmaznia kell a dolgozat fő elemeit és a főbb témákat (a tervezett arányokkal vagy oldalszámokkal).Elkészítése nagy segítséget nyújt a tervezésben és az átgondolásban arról, hogy pontosan mit is szeretnénk írni! A konzulens a vázlat alapján tud véleményt mondani a szakdolgozat tervéről. Egy jó vázlat bő,2-5 oldalas.

A tervezett források jegyzéke:
Fontos összegyűjteni azokat a főbb forrásokat, amelyeket fel kívánunk  használni. A lista tartalmazhat könyveket, tanulmányokat, honlapokat, folyóiratokat, interjúkat és más forrásokat. A lista nem lehet túl rövid. Ezáltal fel tudjuk mérni, hogy milyen források állnaka  rendelkezésünkre.

A kutatások során ez bővülhet és szűkülhet is, a konzulensünk véleményezése alapján!A szóban forgó jegyzék nem azonos a dolgozat végére illesztendő irodalomjegyzékkel,annak ugyanis sokkal pontosabbnak, konkrétabbnak kell lennie!

A dolgozat elkészítésének ütemterve:
Ez tartalmazza az egyes folyamatokat és a melléjük rendelt határidőket. Ez Önnek segít a munka ütemezésében, segít megakadályozni azt, hogy kicsússzon az időből.A beadás határidejét tervezze néhány nappal annak határideje elé; így marad egy kis időtartaléka, ha kicsúszna az időből!

4. Honnan szerezzünk forrásokat? Hogyan kutassunk a megfelelő irodalomért?

A kutatás a szakdolgozatíró legfőbb feladata. Alapvetően két fajtája van: primer és szekunder.
A primer kutatás ritkán követelmény: ez kérdőíveket, mélyinterjút tartalmaz, illetve szakemberek telefonos/emailes megkérdezését jelenti.
A szekunder kutatás pedig a mások által összegyűjtött adatokban kutakodás: erre lesz leginkább szükséged.

Milyen forrásokat használj? Először is, mit ne használj!
Semmiképp ne használj fel más szakdolgozatokat, mert 1% alatt van az évi 80-100 ezer leadott szakdolgozat között a forrásértékű! Tudom, sokkoló, de valóban így van, tehát semmiképp se használj fel mástól kapott szakdolgozatokat!
Jobb nem használni tankönyveket, jegyzeteket sem, mert ezek legtöbbször elavultak, régiek, és ami a legfontosabb nincsenek benne források feltüntetve, tehát akaratlanul is a plágium bűnébe esel. (Ugyanez érvényes országos szinten a szakdolgozatok 75-80%-ára is!)

Ezek után akkor mit használjunk?!
Először is: szánj rá legalább egy fél napot arra, hogy elmész a számodra elérhető legnagyobb könyvtárban.
Budapestieknek a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat javaslom,
vidékiek számára a Megyei könyvtárakat, még ha ez utóbbi utazással is jár.
A könyvtárban elősször is nézd meg az elektronikus katalógusban, hogy a szakdolgozatod témájához kötődő kulcsszavakra milyen könyveket találsz! Ezekbe kukkants bele, és ha kicsit is használható, vidd haza!

De itt még ne állj meg,ez még nem elég! Ezután látogass el az olvasóterembe, ahol azokat a szakmai folyóiratokat kell átnézned melyek a szakdolgozattal témába vágnak. Azokat a cikkeket, melyeket hasznosan véled a szakdolgozatodhoz, másold ki!Mindig figyelj rá, hogy ne felejtsd el feltüntetni a forrásokat (ha nincsen az újság fejlécében vagy láblécében), mert nagyon idegesítő, mikor otthon jössz rá, hogy nem tudod, honnan van a forrás.

Hol tudsz hiteles, megbízható, pontos forrást gyűjteni?!
Vannak speciális könyvtárak is, érdemes utánanézned!
Elősször is figyelmedbe ajánljuk a Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtárát, ahol rengeteg segítséget találsz!
Külön menüpontot találsz a szakdolgozat elkészítéséhez!Itt a dolgozatok mellett az Egyetem hallgatói által írt minősített TDK dolgozatok is megtalálhatók. Mindemelett országos mezőgazdasági és logosztikai gyűjteményel is rendelkezik.
A szakirodalmak keresésében és gyűjtésében pedig  a könyvtár dolgozói készséggel állnak a rendelkezésedre.
Érdemes belenézned az adatbázisba !
A világ vezető szakmai lapjait teljesen ingyen elérheted innen, és remek anyagokat találsz!
A kutatás következő része az interneten folytatódik! Keress rá a szakdolgozati témáddal kapcsolatos alapvető kulcsszavakra, és nézegesd végig a találatokat! Nyomtasd ki ezeket, de ügyelj arra, hogy a pontos link mindig ott legyen.

Pár ajánlott oldal a kutatáshoz:

• www.fn.hu
• www.piac-profit.hu
• www.hvg.hu  

5.A szakdolgozat felépítése:
A legtöbb iskolában elfogadják, ha a dolgozat fele "elmélet", vagyis egy szakirodalmi áttekintés, a másik fele pedig a gyakorlati rész, amit viszont általában egy konkrét esetre, cégre, piacra kell szabni.

A gyakorlati rész funkciója:
Megmutatja, hogy milyen szinten épült be az elméleti tudás az általad birtokolt ismeretanyagba. Ezt keresik a bírálók, ez a szakdoli írás célja!
Ezért  célszerű, hogy a szakirodalmi kitekintésben feldolgozott elméletet kösd szorosan össze a gyakorlattal. Jó hatást kelt ezért, ha az elmélet fejezeteinek felosztása részben tükörképet mutat a gyakorlattal!

Általános igazság, hogy a bevezetés vesse fel a problémát, nevezze meg a hipotézist, az elemzési módszereket, indokolja a témaválasztást és mondja el, mi várható a szakdolgozatban, milyen főbb funkcionális egységekből áll, illetve az egyes fejezetek létjogosultságát indokolja.
Néha a hipotéziseket külön fejezetben kérik kiemelni. Jól nézhet ki, ha egy témába vágó idézettel kezded a dolgozatod, de ez nem kötelező.

Az összefoglalás rész a levont következtetéseket, a felvetett probléma legkedvezőbb megoldási alternatíváját, illetve az elemző munka eredményét taglalja (hacsak ez nincs külön fejezetben).
Az összefoglalással sokan szenvednek, de ez a legkönnyebb. Egyszerűen fogd az egyes fejezeteidet, és foglald össze mindegyiket 1-1 bekezdésben. És kész is vagy! Az összegzésben már nem lehet új dolog: ez kizárólag ismétlés
Hajszálpontos hivatkozásokra van szükség, és a szövegközben!
Hogyan hivatkozz?
Ha egy ábrát vagy egy pontos idézetet veszel ki egy könyvből, tüntesd fel az oldalszámot is.
A hivatkozás módja különbözik könyvnél, újságnál/folyóiratnál, Internetes forrásnál, nézzük meg, hogyan:
Könyveknél:
Dolgozat szövege (Kotter, 1999, p32) > Irodalomjegyzékben: ABC sorrendben, K betűnél: Kotter, J. (1999): Változások irányítása, Kossuth Kiadó, Budapest
Vagy
Dolgozat szövegébe automatikus lábjegyzet (Beszúrás menüpont - Hivatkozás - Lábjegyzet), majd feltüntetni a pontos forrást: Kotter, J. (1999): Változások irányítása, Kossuth Kiadó, Budapest, 1999, p32
Folyóiratoknál:
Szörényi Ágnes (2003): Tévképzettek, Munkanélküliek friss diplomával, In Figyelő, 2003. október 23., p57 (vagy ahogy a folyóirat címlapján szerepel a dátum megjelölés, pl. Munkaügyi Szemlénél: XV. évfolyam, 2. szám, p121)

Internetről letöltött cikk:
Szerző (évszám): a cikk címe, pontos link, letöltés időpontja: dátum
A hivatkozásoknál lévő p23 helyett alkalmazható a p. 23, 23p, 23. oldal is.

Ne felejtsd: "szakmai közönségnek" írsz, a formai követelmények betartásával a tiszteleted mutatod feléjük.

6. Mivel szerezheted meg a bírálók jóindulatát?

Elsőként a szaknyelv használatát említeném. Ezek általában gyakorisági sorrendben a következők:
Rendkívűl fontos a sz önálló elemzés, a célkitűzés alapján szerkeztett szakdolgozat valamint kellő képpen hangsúlyozni, hogy ez és ez az én véleményem és a kutatásaim alapján úgy gondolom, hogy..!. A szaknyelv hiányáról ordít, hogy közöd nincs a szakterülethez. Ez természetesen a tanárok tetszését sem nyeri el.
Figyelni kell arra, hogy a szakdolgozat követhető struktúráju legyen, ne legyen nagyon mély a strukturális felosztás.
Fontos, hogy a szerkeztés igényes és profi legyen! Mit jelent ez?
A táblázatoknál használd az automatikus formázás funkciót. ne színezz ízléstelenül mindent! Áttekinthető legyen: sorkizárt, bekezdés eleje beljebb, a felsorolásjelek jól látszódjanak. Használhatsz a szövegben kiemelést, a kulcsszavakat vastaggal jelölheted, de semmiképp se egész sorokat!
A címeket ne te formázd, hanem használd a címsor1, címsor2, címsor3 formátumokat a WORD-ben.
Ha színezel, ne legyen rikító! A tompa kék, egészen halvány és nem rikító sárga, barna, esetleg a tompa, sötétebb bordó domináljon: a pasztellszínek, vagyis az intelligens színek.

Ne legyen tankönyv-ízű! Jó ötletnek bizonyult, de nem sokan alkalmazzák, ha a dolgozatba egyfajta finom humort, ironiát (szakmai szinten), viszel bele, ugyanis ezzel nem csak az érzelmi kötődésed fejezed ki a téma iránt, de a bíráló unalmas óráit is feldobod kicsit,miután ő már órák óta a bírálandó dolgozatokat olvassa. Meglesz a jutalmad!  
Semmit ne írjunk kézzel, még a tartalomjegyzéket sem! Ha használod a címsor1, címsor2, címsor3 betűtípusokat, már megy magától a tartalomjegyzék.
Az ábrák használata nem kötelező, de felettébb hasznos. A tanár is hajlamos lesz jobban értékelni a munkát.

Az ábrák kapcsolódjanak a témához, felesleges ábrákkal pontosan az ellenkező hatást éred el, koncepciótlannak és amatőrnek tartanak majd. Próbálj meg szép ábrákat szerkeszteni!

Mellőzd az alacsony felbontású grafikákat, rossz hatást keltenek! Ha csak ilyened van, inkább ne tedd bele, vagy szerkeszd újra kézzel az ábrát!

Mik a leggyakoribb okok, amiért visszadobnak egy szakdolgozatot?

1. önálló munka, elemzés hiánya - összeollózott fércmunka, leíró jellegű, semmi személyes vélemény, amit megalapozott kutatásokra építenél

2. koncepciótlan, strukturálatlan - nincs célkitűzés, nincsenek felállított hipotézisek, csak írsz bele a nagyvilágba

3. nyelvezet - nem a haveroddal beszélgetsz, hanem egy szakmai "közönségnek" adsz elő, tiszteld meg őket azzal, ha már értékes idejük egy részét rád fordítják, hogy megfelelő a "modorod".

4. plágium - valakiről vagy valamiről írtad, vagy valahonnan kimásoltad és peched volt, mert a bíráló ismerte a forrást.

5. Alacsony színvonalú szakmai munka - tárgyi tévedések a szakdoliban, a szakmai ismeretek nem érik el a végzős hallgatókkal szemben támasztott követelményeket.

7. Apró dolgok,melyek nélkül még sem jöhet létre a dolgozat

A dolgozat megírásának legrövidebb módszere: fogod a vázlatod, magad mellé teszed, és ahogy olvasod a kutatás során megszerzett irodalmat, abban a pillanatban, ahogy valami érdekességet találsz egy címkét ragasztasz a könyvbe, amire ráírod a fejezet számát, amiben az adott információt fel akarod használni.
Nagyon sokat segít még, ha jegyzetelsz olvasás közben, hiszen értékes gondolatok, kritikai észrevételek fognak felmerülni benned, amik amilyen hamar jöttek, olyan hamar távoznak is, ha nem jegyzeteled le őket egy papírra! Miután végigmentél így a teljes anyagon,  stócold fel magad előtt, szerkeszd meg a WORD dokumentum vázát, és egyszerűen emeld le a felsőt a stócról, és írd bele a megfelelő fejezetbe!

Legyen egy reális heti terved a dolgozat elkészítésére, ha teljesíthető heti terved van, amely tartalmazza, hogy azon a héten mit kell elvégezned a dolgozattal kapcsolatban, heti hány alkalommal és hány órát akarsz szánni rá, és  ehhez igyekszel is tartani magad, akkor az  a haladás és siker érzését adja!

 Bármely tanár megmondja: a siker érzésénél nincs erősebb motiváció! Így biztosan kész leszel!