|
Tudósok megfejtették az illat- és szagemlékek titkát |
|
2009. december 14. |
Ahogy a nagymamák frissen sült süteményeinek illata, úgy egy döglött
hal bűze is képes akár örökre belevésni magát az ember agyába -
állapították meg izraeli szakemberek.
A kutatók szerint bár a rossz szagok erősebb benyomást gyakorolnak ránk
- valószínűleg az evolúciós védekezési mechanizmusunkból adódóan -, a
kellemes illatok is képesek akár örökre beleivódni az emberi
emlékezetbe.
"Rájöttünk, hogy az, ahogy egy tárgyat és egy illatot első ízben
párosítunk vagy összefüggésbe hozunk egymással, egyértelműen rögzül az
agyban, még a felnőttek esetében is" - fejtette ki Yaara Yeshurun, az
izraeli Weizmann Tudományos Intézet munkatársa, akinek tanulmánya a
Current Biology című folyóiratban jelent meg. "Az első szagemlékeknek
ez a fajta bevésődése éppúgy jellemző a rossz, mint a jó illatokra" -
tette hozzá. A szagokkal kapcsolatos emlékek vizsgálatához a kutatók
önkéntesek egy csoportjának különböző tárgyakat mutattak be, amelyek
mindegyikéhez később hozzárendeltek egy-egy illatot és hangot.
Míg
az utóbbiak közül néhány nagyon kellemes volt - például körteillat vagy
gitárjáték -, addig mások kifejezetten bántóak voltak, mint a döglött
hal bűze vagy a fúró zaja. Egy héttel később, mikor a résztvevők azt a
feladatot kapták, hogy idézzék fel a korábban látott tárgyakat, akkor
leginkább csak a kellemetlen hangokhoz és szagokhoz társított dolgokat
tudták felsorolni. Következő lépésként a kutatók hasonló kísérletnek
vetették alá a résztvevőket, ám ekkor már funkcionális mágneses
rezonancia vizsgálattal követték figyelemmel az alanyok agyműködését.
Kiderült, hogy mind a hippokampusz - amely a különböző érzékszervi
információk társításáért felelős a memórianyomok tartós beégetése során
-, mind a tárgyakkal és személyekkel szembeni távolságtartásért felelős
amygdala működésbe lép, mikor először társítunk egy illatot egy
tárggyal.
Forrás:www.the-online.hu
|