Maherz Károly, az oktatási tárca szakállamtitkára is hangsúlyozta ugyanakkor: felül kell még vizsgálni a tanterveket, a képzések tartalmát, illetve a tantárgyakért adható kreditek értékét is újra kell gondolni. A szakmai napot az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rendezte meg január 15-én, Budapesten.

A magyar bolognai rendszer című beszélgetésen kiderült: számos magyar sajátossággal bír itthon a bolognai rendszer. Hauser Zoltán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora elmondta: Magyarországon hiba volt például, hogy az alapképzés előszobájaként alakították át a felsőoktatás szereplői a felsőfokú szakképzéseket. Az intézményi vezetők ugyanis a munkaerő-piaci szereplőkkel való konzultálás nélkül adtak plusz pontokat a felsőfokú szakképzésben részt vevő diákoknak. Hozzátette: "nem helyes, hogy a rendszerbe osztott és osztatlan képzések egyaránt bekerültek, ez a kettősség nem működik jól." Támogatja ugyanakkor, hogy különösen a kémia, és a fizika tanárnak tanuló hallgatók külön ösztöndíjat kapjanak.

Kiss Ádám, a bolognai szerződés aláírója a bolognai rendszer alapvető struktúrájával kapcsolatban optimista. "A dolgok az egyetemek szintjén, ahol számos tájékozott ember megtalálható, mindig jó irányba haladnak. Ha pedig az állami adminisztráció kevesebbet szól bele a működésébe, még könnyebb lesz alkalmazkodni."
"A bolognai szerződés megkötésekor hozott kompromisszumos megoldások okozzák ma a vitákat" - mondta el Mang Béla, a Miskolci Egyetem stratégiai és fejlesztési rektorhelyettese. Hozzátette: a két ciklust, az alap- és mesterképzéseket együtt kellett volna tárgyalni. Így ugyanis azt érték el, hogy a főiskolák vagy egyetemi cím elérését tűzték ki célul, vagy mesterképzések indítását fontolgatják. Megjegyezte továbbá, hogy a mesterképzés átmenetei nem lettek tisztázva, ma is fellelhetők hiányosságok, de nem működik a kreditbeszámítás, illetve az oktatói mobilitás sem. Elmondta: más, nyugat-európai országokban már túl vannak ezeken a vitákon, az egyéb, megoldásra váró problémákkal foglalkoznak.
Klinghammer István, az ELTE Gazdasági Tanácsának elnöke szerint a jelenlegi problémákat az okozza, hogy a felsőoktatás rövid időn belül négy változást élt meg, így az integrációs folyamatot, a normatív finanszírozás kialakítását, a kreditrendszerre való átállást, valamint a bolognai rendszer bevezetését. A tanárképzéssel kapcsolatban hangsúlyozta: stabil életpályamodellt kell felállítani a tanárjelöltek számára.

"Gyorsan ment végbe a bolognai rendszer bevezetése ugyan, de a folyamat például Németországban is hasonló sebességgel zajlott le, mégis túljutottak szerkezet létét megkérdőjelező vitákon" - mondta el Manherz Károly. Hozzátette: igaz, ott a szakok 30 százaléka maradt osztatlan. Véleménye szerint nem erről, hanem a tartalmi elemekről kellene beszélnie az intézményeknek. Bevallotta: nem feltétlenül szakmai szempontok alapján döntöttek például korábban, amikor az egyes tantárgyakért adható kreditek értékét meghatározták. Ezeket az egyetemi, főiskolai hatáskörbe tartozó kérdéseket tehát újra lehetne gondolni. Az alap-, és mesterképzések számát is át kell gondolni, eredetileg ugyanis 12 alapszakot akartak megalapítani. Kiemelte továbbá, hogy ugyan számos ország 2020-ra a mobilitási célokat 20 százalékra kívánja emelni, Magyarország azonban csak négy százalékot tudott vállalni.

Csépe Valéria egységes képzésben oktatná a tanárokat
Finnországban és Hollandiában a tanári foglalkozások mind mesterképzéshez kötöttek, csupán az óvodák esetében tesznek kivételt - mondta el Csépe Valéria, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkárhelyettese. Hozzátette: az azonban már a legtöbb országban érvényesül, hogy a tanári képzésben részt vevő diákoknak a tanulmányaik első éve után alkalmassági vizsgán kell megfelelniük a követelményeknek - vázolta a véleménye szerint itthon is követhető példát Csépe Valéria. Konkrétan és világosan fogalmazta meg további javaslatait: egységes struktúrában és nem a bolognai rendszerben kell oktatnia a leendő tanárokat, de mindenképpen lehetőséget kell adni arra, hogy az alap- és mesterképzésben részt vevők számára is elérhető legyen a tanári képesítés. Meg kell szüntetni továbbá a szakmai megjelölés nélküli tanári szakot, hiszen a tanárképzésben a szakmai ismeretszerzésnek kell elsődleges szerepet élveznie. Az MTA munkatársa úgy tartja: szigorítani kell az akkreditáció követelményeit is: "sajnos az intézmények általában ezt más intézmények eljárásai során javasolják csupán, nem pedig a saját képzések esetében."

Egyesek lehetőségeket, mások akadályokat látnak a bolognai rendszerben
"Ugyan nem a bolognai rendszer idézte elő a természettudományi képzés kritikus helyzetét, de markánsan hozzájárult ahhoz" - jelentette ki előadásában Tasnádi Péter. Kifejtette: míg ötven kredittel emelkedett meg a pedagógiai, pszichológiai követelmény a bolognai rendszer hatására, kevesebb szakmai tudást várnak el a hallgatóktól. Problémaként említette, hogy a mesterképzésbe csak kétszakosként lehet belépni, a második szak elvégzéséhez azonban csak 60 kredit jut. Véleménye szerint motiváció gyanánt ösztöndíjat kellene adni a természettudományi szakokra jelentkezőknek. Példaként hozta fel, hogy esetleg azon diákoknak, akik tíz éven keresztül a pályán maradnak, nem kellene visszafizetniük a diákhitelt. Tasnádi Péter nehezményezte továbbá, hogy fél évvel meghosszabbodott a képzés hossza a két és féléves mesterképzés időtartama miatt.
Hunyady György, az ELTE Társadalom- és Neveléspszichológiai Tanszékének vezetője ezzel kapcsolatban elmondta: a plusz féléves időtartam nem valamilyen tehert, hanem éppen egy extra lehetőséget nyújt arra, hogy gyakorlatorientált ismereteket gyűjtsenek a diákok, még a képzés során. Ugyanígy vélekedik a négyéves tanítóképzésről is, melyet követően más szakok három évével szemben négy évig kell járniuk az intézménybe a diákoknak. Hunyady György szerint negatív folyamatot jelöl az, hogy elválik egymástól a tanárok és a kutatók képzése.

Forrás:www.edupress.hu