- Múlt nélkül nincs jövő - idézte az ókori mondást a kötet akadémiai bemutatóján Vizi E. Szilveszter, az MTA volt elnöke, aki 2006-ban kezdeményezte annak a tudományos kutatásnak az elindítását, amely - mint az akadémikus fogalmazott - a jelenleg rendelkezésre álló adatokból, kellő tudományos alázattal és kritikával tud megjeleníteni a jövőre vonatkozó alternatívákat. Az Akadémia IX. Osztálya Jövőkutatási Bizottságának elnöke, Nováky Erzsébet professzor, az MTA doktora által vezetett, mintegy ötvenfős szakértői csoport eredményeit két kötetben, 560 oldalon összegezte.

Vizi E. Szilveszter szerint a tanulmányban megjelenő álláspontok, elemzések hozzájárulhatnak a jövő Magyarországa gazdasági és szociális programjainak meghatározásához. - A könyv útmutatás lehet a társadalom egésze és a politikai döntéshozók számára is - hangsúlyozta a tudós, aki egyúttal a kötetet kiadó Gazdasági és Szociális Tanács társelnökeként is méltatta a munka jelentőségét. Vizi E. Szilveszter kiemelte: a Magyarország 2025 szerzőitől azt kérték, hogy fogalmazzák meg határozottan a véleményüket, de politikai állásfoglalást ne tükrözzön a tanulmány.

A könyv egyik fontos gondolatát idézve az akadémikus arra hívta fel a figyelmet, hogy az infokommunikációs technológia fejlődésével egy új típusú, tudás alapú demokrácia jöhet létre. Vizi E. Szilveszter megfogalmazása szerint a szélessávú internethez, vagyis a tudáshoz való hozzájutás esélyének növelésével felgyorsul a fejlődés. A tudós végül reményét fejezte ki, hogy a tudásipar fejlesztésének fontosságát a kormányzat is felismeri és támogatja azokat a lépéseket, amelyeket az Akadémia tesz e cél elérése érdekében.

A jövőt nem lehet előre megjósolni, de a jövőnket fel lehet találni - a Nobel-díjas fizikus, Gábor Dénes híres mondását idézte az elkészült könyv mottójaként a kutatás vezetője és alkotó szerkesztője. Nováky Erzsébet hangsúlyozta, hogy a munkában részt vevők nem a jövendőmondás szándékával írták a tanulmányokat. A professzor a kötet elején olvasható Szintézisben úgy fogalmazott, hogy céljuk nem egyetlen jövőkép felvázolása, hanem a magyar társadalom előtt álló jövőlehetőségek, félelmek és remények feltérképezése, és a 2025 körüli Magyarország jövőalternatíváinak kidolgozása. A kutatók arra is fel akarták hívni a figyelmet, hogy a következő generáció jelenét részben a mostani döntéshozók és vezetők alakítják, ezért nagy a felelősségük. Nováky Erzsébet a négy évig tartó munka módszertanát ismertetve elmondta, hogy kérdőíves felméréssel vizsgálták a mai fiatalok, vagyis a 2025-ös időszak meghatározó generációjának jövőről alkotott nézeteit. Arra voltak kíváncsiak, hogy miként gondolkodnak a középiskolások és a felsőoktatásban részt vevők a 2025-ig tartó időszakról, mire számítanak, mint a jövő munkavállalói, állampolgárai és mint a civil szféra tagjai? Miként képzelik el személyes életüket, milyen lesz a családjuk, hány gyermeket terveznek, és mit tesznek azért, hogy reményeik megvalósuljanak, illetve félelmeik mérséklődjenek. Emellett szakértők fogalmazták meg ugyanerről az időről reményeiket és félelmeiket. Az ötvenfős kutatócsoport 18 területet vizsgált munkája során. A szakemberek egyebek mellett a demográfiai folyamatokkal, a táplálkozással, a kisebbségekkel, a bio- és géntechnológiával, a digitális szakadékkal, a globalizációval, a településekkel, a gazdasággal, valamint a természeti környezettel kapcsolatban fejtették ki véleményüket.

Feladatukat a jövőkutatás három módszertani elve, a komplexitás, a participativitás, valamint az alternativitás segítségével oldották meg. A komplexitás szellemében arra törekedtek, hogy a valóság minél több területét vonják be a vizsgálódásba. A participativitás elvének alkalmazásával azt akarták elérni, hogy a lehetséges jövőalternatívák kimunkálásában mindazok részt vegyenek, akik várhatóan abban a világban élnek majd, amelyet a generációk közösen alakítanak ki. Az alternativitással pedig az egymástól minőségileg eltérő forgatókönyvek és jövőalternatívák minél szélesebb körét akarták feltárni. - A három elv együttes használata új megközelítést eredményezett - hangsúlyozta a kutatás vezetője hozzátéve, hogy a szakértői, illetve nem szakértői félelmeket és reményeket egymásra vonatkoztatták. Így tudtak a kutatók által feltárt jövőlehetőségekből és a vizsgálat keretében megkérdezett középiskolások, valamint egyetemisták jövővárakozásaiból egy komplex rendszert kialakítani. A vizsgált jövőben a legnagyobb feszültséget a digitális szakadék mélyülése okozza majd - hangsúlyozta az MTA IX. Osztály Jövőkutatási Bizottságának véleményét tolmácsolva Nováky Erzsébet. A tanulmánykötetben olvasható összegzés szerint a kutatók félelme az, hogy „hatalmas különbség alakul ki a társadalom különböző rétegei között, és megjelenik, valamint erősödik kor, iskolai végzettség, illetve területi elhelyezkedés szerint. A lemaradók kilátástalansága társadalmi konfliktus kialakulásának veszélyét hordozza magában." Reményeik szerint ugyanakkor az is elképzelhető, hogy „felismert és közismert lesz a társadalom kettészakadásának problémája. A múlt tapasztalatai és az új helyzetek felismerése segíti a társadalmi összhang megteremtését".

A Magyarország 2025 című könyv ezer példányban jelent meg. A tanulmányból kapnak az országgyűlési képviselők, de eljuttatják a köteteket az egyetemekre is, így nemcsak a döntéshozatalban, hanem az oktatásban is hasznosítható lesz.

Forrás: the-online.hu