Míg az 1990-es években a csillagászok évente csupán néhány, a Naprendszeren kívüli úgynevezett exobolygót fedeztek fel, az utóbbi évtizedben a lista havonta gyarapodott néhány ilyen planétával. A tavaly márciusban felbocsátott bolygóvadász Kepler-űrtávcső fő célpontjai pedig eleve a Földhöz hasonló, szilárd kéreggel rendelkező, felszínén folyékony vizet megtartani képes planéták.

Svájc - Lakható bolygó felfedezése
Magyar Távirati Iroda Zrt.
AP-Európai Déli Obszervatórium


Keplernek hála az idén csaknem naponta találnak új exobolygókat, amelyek száma már a négyszázhoz közelít, ám egyikükön sem fejlődhetett ki az élet. Ehhez szilárd kéregre van szükség, másrészt megfelelő távolságra kell lenniük központi csillagjuktól: a napjukhoz túl közeli planéták felszínén túl magas a hőmérséklet, a túl távolikon pedig rendkívül alacsony.

 
A Földhöz hasonlatos bolygók kimutatása, mivel központi csillaguktól távol keringenek, még a rendkívül érzékeny Kepler-űrtávcső számára is igen nehéz feladat, az Amerikai Űrkutatási Hivatal, a NASA illetékesei és neves kutatók szerint azonban négy-öt éven belül megtalálják az első planétát, amelyen kifejlődhetett az élet.

 
"Az alapvető kérdés, hogy egyedül vagyunk-e a világegyetemben. A történelem során először kaptunk lehetőséget arra, hogy megválaszoljuk ezt a kérdést" - nyilatkozta a Kepler tudományos programjáért felelős NASA Ames Kutatóközpont vezetője, Simon P. Worden.

 
Ám ha sikerülne is találni a Földhöz hasonlatos bolygókat, még ki kell deríteni, hogy biztosítottak-e felszínén az élet alapvető feltételei, ez viszont igen drága teleszkópokat igényelne. Egy olyan távcső megépítése, amely a felszínen oxigént, vizet és szén-dioxidot keresve képes pásztázni a Föld-szerű bolygókat, ötmilliárd dollárba (933 milliárd forintba) kerül. Jelenleg ezek a tervek pénzügyi okok miatt kivitelezhetetlenek, ám a dolgok megváltozhatnak.

Forrás: www.the-online.hu