Szinte felfoghatatlan, 2,4 billió és 24 billió dollár (480 billió és 4800 billió forint) közötti kárt okozhat 2050-ig az északi-sarki jégolvadás kutatók becslése szerint.
Az amerikai Pew Jótékonysági Alapítvány környezetvédelmi részlege által
finanszírozott kutatás szerint az emelkedő tengerszint, az áradások és
a hőhullámok ilyen mértékű kárt okoznának a mezőgazdaságban, az
ingatlanvagyonban, valamint a biztosítási iparágban.
"A világon
mindenkit érinteni fognak ezek a költségek" - hangsúlyozta Eban
Goodstein, a New York állambeli Bard College közgazdászprofesszora, a
tanulmány egyik szerzője.
Az Északi-sark kincse - Olvadó
globális értékek című tanulmány az első, amely kísérletet tesz az
északi-sarki jégolvadás okozta globális károk számszerűsítésére. A
kutatók becslései szerint az Arktisz jégborításának olvadása már ma is
évi 61-371 milliárd dollár (12,2 - 74,2 billió forint) kárt okoz a
gyakoribb hőhullámok, áradások és hasonló tényezők következtében.
Az
északi-sarkköri jégborítás olvadását különösen veszélyessé teszi, hogy
nemcsak következménye a felmelegedésnek, hanem maga is tovább erősíti
azt. Ez annak a következménye, hogy a fagyott talaj kiolvadásával
erősen üvegházhatású metán kerül a légkörbe, a jégtáblák helyét
elfoglaló nyílt tenger pedig több napfényt nyel el, mint a jégpáncél.
A
jégborítás olvadása a cikk által számba vett költségek mellett azonban
gazdasági előnyökkel is jár, hiszen könnyebbé teszi a területen
fellelhető fosszilis energiahordozók kiaknázását. Az Amerikai Földtani
Intézet (USGS) adatai szerint az Északi-sarkvidék 90 milliárd hordó
olajat rejthet, és a világ földgáztartalékának mintegy 30 százaléka is
az Arktisz alatt rejtőzik.
|