|
Magyarország jelenének egyik legnyomasztóbb gondja és jövőjének megoldandó kérdése a kirívóan alacsony foglalkoztatottság és az immár tíz százalék fölé emelkedett munkanélküliségi ráta. A helyzet javításában pedig aktív szerepet kell vállalnia a kutatói szakmának is -
hívta fel a figyelmet Fazekas Károly, az MTA
Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója A Magyar munkaerőpiac
jövője című projekt nyitórendezvényén július 6-án, Budapesten.
A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének
„Munkaerő-piaci előrejelzések készítése, szerkezetváltási folyamatok
előrejelzése” címmel induló projektjének célja, hogy kidolgozza a
munkaerő-piaci változások megbízható, közép- és hosszú távú
előrejelzését lehetővé tevő elemzési eszközrendszert - mondta megnyitó
beszédében Fazekas Károly. Elmondta: elemezni kell a jelent, a múltat
és a jövőt, és pontosan meg kell határozni a fellendüléshez szükséges
forrásokat, mivel csak ezek ismeretében lehetséges egy olyan
közgazdasági-, statisztikai modellkeret létrehozása, amely alkalmas
megfelelő bontásban és időtávban előre jelezni a magyarországi
munkakínálat és kereslet nagyságát. Kihangsúlyozta, hogy jelenleg
alacsony a foglalkoztatottság és a munkakeresési intenzitás, kevés a
megfelelően képzett munkaerő, ezért alapvető szerkezeti átalakulásra
van szükség. Fazekas emlékeztetett, hogy nem az iskolázottság mértéke,
hanem a minősége függ össze nagymértékben a gazdasági növekedéssel,
Magyarország ennek ellenére az egész életen át tartó tanulásban
sereghajtó az unióban. A jövőben éppen ezért nagy hangsúlyt kell
fektetni az olyan késségek elsajátítására, mint a kritikai gondolkodás
és ítélőképesség, valamint a kreatív, innovatív gondolkodás.
A gondolatmenetet folytatva Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és
Iparkamara elnöke elmondta: köztudott, hogy alacsony a
foglalkoztatottság Magyarországon, ezért nem elég csak beszélni az
egymillió új munkahely megteremtéséről, de tenni is kell érte. Annak
érdekében, hogy ne csak egy jól hangzó politikai cél maradjon, minden
eszközt fel kell használni, hogy valóban növekedhessenek az alacsony
végzettségűek esélyei a munkaerőpiacon. A legnagyobb problémaként
megemlítette, hogy a legelmaradottabb területeken még mindig alacsony
az iskolázottság és a képzettség, az átképzések pedig sokba kerülnek.
Ezért stratégiai célként kell kezelni a foglalkoztatás bővítését, és a
tartós növekedés feltételeinek megteremtését, amihez szerkezetváltásra
van szükség, vagyis a szakképzés újjáépítése megkerülhetetlen feladat -
mondta el Parragh László. Hozzátette: a rendkívül alacsony hazai
foglalkoztatottság érdemi javítása olyan összehangolt stratégiát
igényel, amely a szakképzéstől a munkanélküli segélyezésen át a
nyugdíjrendszerig mindenütt a teljesítményt, a munkát részesíti
előnyben.
Galasi Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Karának
tanára Miért és mit - a program céljai és várható eredményei című
előadásában szintén az alacsony foglalkoztatottságot és gazdasági
aktivitást említette a magyar sajátosságok között. Ebből kiindulva a
program szakmai indoklása a magyar oktatásban fellelhető gondok
megléte, hogy a kereslet és a kínálat nehézkesen igazodik egymáshoz.
Galasi véleménye, hogy az oktatási kibocsátás és a munkaerő-piaci
kereslet összhangjának problematikája az okozója a téves munkapiaci
döntéseknek, amelyek következtében a szerkezeti problémák is erősödnek.
Egy jól működő előrejelző rendszer meglétével javulhatnak a hátrányos
helyzetű társadalmi csoportok munkaerő-piaci esélyei, de az oktatási és
képző intézmények, valamint a munkaerőpiac is hatékonyabb lesz -
szögezte le.
Cseres-Gergely Zsombor, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének
munkatársa előadásában a nemzetközi gyakorlatokról, és a követendő
példákról, jó tapasztalatokról számolt be. Figyelmeztetett, hogy mivel
egy előrejelzés technikailag több szinten valósulhat meg, fontos szem
előtt tartani az egyensúlyi megközelítést, a kereslet-kínálat
viszonyát, az előrejelzés időtartamát, megbízhatóságát, és a
fenntarthatóságot is. A jó előrejelzés ugyanis nem csak egyszer
használható, sok és jó minőségű adatokra támaszkodik, és egyaránt
segíti a gazdaságpolitikai és oktatásügyi döntéseket is - mondta el.
A rejtett foglalkoztatás kiterjedtsége és tényezői Magyarországon
címmel tartott előadást Tóth István János, az MTA Közgazdaságtudományi
Intézetének munkatársa, aki a feketemunka okozta problémákat
ismertette. Amint elmondta, a be nem jelentett foglalkoztatás súlyos
hatással van a foglalkoztatáspolitikára, ezért szükség van a
jövedelemeltitkolás elleni kormányzati fellépésre, mert különben a GDP
tényleges nagysága és várható változása nem becsülhető meg előre.
A projekt keretében munkaerő-piaci szempontból releváns, előrejelzések
készítésére alkalmas rendszert (modellkeret és adatbank), valamint az
előrejelzési eredményekből építkező információs hálózatot alakítanak
ki. Ezzel a döntéshozatalhoz nélkülözhetetlen információkat nyújtanak
majd a munkaerőpiac szereplői és befolyásolói számára, az
álláskeresőktől kezdve a foglalkoztatás- és oktatáspolitikát alakító
szakemberekig. A kutatási program fontosabb elemei között megtalálható
egy konkrét munkaerő-piaci előrejelzés tíz ágazatra és kétszáz
foglalkozási csoportra vonatkozóan, közép- és hosszú távra egyaránt.
Forrás: www.edupress.hu
|